2015. február 26., csütörtök

53. fejezet

Sziasztok!
Örültem a visszajelzéseknek az előző fejezethez.És, mivel kértétek,hogy legyen Robert szemszög a folytatás, így azt hoztam ;)
 
Kíváncsian várom a véleményeteket!
Jó olvasást!
XoXo
 
 
Robert szemszög:
 
 
Az  ágyra löktem. Lassú mozdulatokkal kúszott feljebb a sötét szaténon. Izmai gyengén feszültek meg. Kigomboltam nadrágom,és ahogy sikerült megszabadulnom tőle, az  ágyra térdeltem,hogy végig simíthassam tenyeremmel hosszú combjain. Felsóhajtott, ahogy combtövénél megszorítottam a húst. Hátravetette fejét, és alsó ajkába harapott. Vágyott rám, épp úgy, ahogy én vágytam rá.  Fölé emelkedtem, és megcsókoltam.
-           Örök vágyakozásra ítélnélek, ha tehetném. - mormoltam ajkainak
-           Ne, kérlek ne. - sóhajtott fel, miközben csípőjét ringatta
-           Megérdemelnéd. - válaszoltam, és aztán könyörtelenül vájtam fogaim nyakába
Felnyögött, én pedig folytattam. Annyira forró volt a bőre. Lüktetett nyakán a verőere, én pedig majd megvesztem azért, hogy a vérét ízlelhessem.  Nyelvem végig siklott artériáján, egészen álláig, ahol aztán újra beléharaptam. Újra felnyögött, majd tarkóm kezdte el masszírozni.
-          Nem érhetsz hozzám. - mormoltam, és kezét lefejtettem nyakamból
Megfogva két csuklóját a feje mellé emeltem kezeit, majd fojtattam, amit elkezdtem.  Nyelvemmel kemény mellbimbóit kezdtem el izgatni, miközben könyörtelenül markolásztam azokat, Imádtam a melleit. Imádtam, hogy formájuk tökéletesen illeszkedett tenyerembe, és mindig kemények, és feszesek voltak. Megharapdáltam mindkét mellbimbót, majd lejjebb haladtam. A bőre libabőrőssé vált, ahogy elhagytam melleit. Belevájtam fogaim mindkét oldalába, és mindkét belső combjába. Hallottam, amint szaggatottan vette a levegőt, ahogy arcommal puncijához értem, miközben finom combjait harapdáltam. Ahogy lejjebb haladtam légzése újra a régi volt. Számba vettem lábujját, mire elkuncogta magát. Megcsókoltam talpát, és abba is beleharaptam. Elrántotta, és elnevette magát.
-           Viccesnek találod?- mordultam rá, ahogy fölé emelkedtem
-           Csiklandós volt. - mosolygott továbbra is
-           Ha tudnád, mik járnak a fejemben, nem kuncognál így. – morogtam
-           Mondd el!- lehelte, és megfogva arcom forrón csókolt
-           Mit mondtam neked?- fogtam meg torkát
-           Hogy nem érhetek hozzád. - válaszolta visszafojtott lélegzettel
-           Tedd fel a kezeid! - parancsoltam rá, és forró puncijához nyúltam.
Kamilla engedelmeskedett. Középső két ujjammal punciját kezdtem el izgatni. Nedves volt. Szinte csöpögött a vágytól,és ez baromira begerjesztett. Kihúztam ujjaim forró öléből, és csípőjénél fogva megpördítettem. Felsikoltott a hirtelen mozdulattal.

- Térdre! - morogtam, és ő teljesítette. - Feljebb a feneked!- csaptam hátsójára, mire felszisszent. - Ennyit ér neked az én szavam?- morogtam dühösen, és újra ütöttem
- Sajnálom. - nyöszörögte
- Sajnálhatod is. - sziszegtem, miközben belemarkoltam hosszú hajába, és újabbat csaptam fenekére. - Legszívesebben úgy elfenekelnélek, hogy ülni sem lennél képes. - morogtam
- Robert...
- De e helyett... - ereszkedtem le hátára, hogy fülébe súghassam. - Könyörtelenül megduglak. Addig hajszollak, míg már könyörögni fogsz azért, hogy elélvezhess!
- Kérlek,kérlek ne. - zihálta
- Tudod milyen rossz, igaz? - mordultam fel, majd farkam nedves réséhez illesztettem, és gyors rántással belé hatoltam. Felsóhajtott, és a szürke szatént markolászta. - Válaszolj!- ütöttem újra fenekére
- Igen, tudom. - válaszolt zihálva
- Mégis ellenezel velem!- szűrtem meg szavaim dühömben. - Ellenkezz csak Kamilla, az kúrvára dühit,és...és beindít. - morogtam, miközben hajszoltam magunkat a forró öntudatlanság irányába


Leálltam, ahogy megéreztem összehúzódó hüvelyét. Nem engedtem,hogy elélvezzen. Ujjbegyeim közé szorítottam mellbimbóit, és csipkedni kezdtem. Haját eltűrve, nyakába haraptam, amitől minden porcikája megremegett. Lihegve vette a levegőt, miközben csípője állandó mozgásban volt.

- Az enyém vagy!- súgtam fülébe, és újra mozogni kezdtem benne
- Igen. - válaszolt vékony hangon, és kezét tarkómra helyezte
- Megint nem fogadsz szót!- mordultam rá, és kirántottam farkam forró puncijából. - Fordulj meg! - parancsoltam rá, majd lemáztam az ágyról

A bilincsekért mentem,és a pálcáért. Megfogtam csuklóját, és rákattintottam a fém zárat.

-   Örülnék, ha ezúttal nem kelnél ki magadból. - néztem mélyen szemeibe, mire ő       válaszként a másik csuklóját nyújtotta. - Jó kislány. - mosolyodtam el. - De, ez nem ment fel a büntetés alól.

Kibilincseltem másik csuklóját is, és kezembe vettem a pálcát. Talpára csaptam vele, mire felszisszent.
-          És, most? Csiklandós volt?
-          Nem. – rázta meg fejét
-          Tudod, mit kell mondanod, ha nem bírod?
-          Igen. - sóhajtott fel
-          És, ez? - suhintottam meg combját a pálcával. - Ez milyen érzés?
-          Csípős. - nyalta meg alsó ajkát
-          Ezt...Kamilla. Élvezed?- mormoltam, és puncijára ütöttem.
A bilincsek csörgő  hangot hallattak, ahogy Kamilla teste felemelkedett az ágyról. Újra rá ütöttem, és újra, és újra, miközben ő kéjes sikolyokkal  válaszolt kérdésemre. Nem bírtam sokáig. A látvány, amit ő nyújtott, az, ahogy teste ívbe feszül minden ütésemtől, az, ahogy kéjes hang tör elő torkából, és nedves puncijának látványa felforrósította vérem. A földre hajítottam a pálcát,és megragadva mindkét combját közel nyomultam hozzá. Egészen, míg már nem volt köztünk egy milliméter távolság sem. Kamilla a bilincs láncaiba kapaszkodott, miközben én egy rántással belé hatoltam. Felhördültem az észveszejtő érzésre. Annyira kívántam, és annyira el akartam menni. Megállás nélkül dolgoztam azon, hogy elélvezzen, és aztán én is szétrobbanhassak. Nem is kellett sokat várnom rá, hisz már teljesen ki volt éhezve.
-          Robert! - sikoltotta el magát, és teste egyszeriben féktelen remegésbe tört ki
Leszedtem Kamilla bilincseit, amint sikerült magamhoz térnem az agyzsibbasztó élvezettől. Megcsókoltam, de képtelen volt viszonozni. A fürdőbe mentem,és vizet engedtem. Felnyaláboltam Kamilla elernyedt testét, és a fürdő felé indultam vele.
-          Hova...hova viszel?- mormolta bágyadtan,mellkasomnak
-          A fürdőbe. - mosolyodtam el
-          Fázom.
-          Nem csoda, hisz teljesen megizzadtál. A víz majd felmelegít.
A fürdő jó volt. Mind kettőnknek jól esett. Kamilla feje végig mellkasomon pihent, miközben hagyta, hogy megmosdassam.
-          Nem akartalak feldühíteni. - szólalt meg fáradtan
-          Pedig megtetted. - mormoltam
-          Ha egyértelmű választ adtál volna, nem jutott volna eszembe, hogy elmenjek otthonról.
-          Ha bíztál volna bennem, nem mentél volna el. És, mégis, mi a francért találkoztál vele?
-          Hogy megmondjam neki, jobb, ha felkészül rád. És, hogy tudja, köztünk nem lesz semmi, mert...
-          Mert? - vontam fel szemöldököm
-          Mert szerelmes vagyok beléd. - válaszolt visszafojtott hangon
-          Ó, Kamilla. - mormoltam halkan nevét, és kezem arcára helyeztem. - Én...nem tud...
-          Semmi baj. - vágott szavamba. - Tudom, hogy fontos vagyok neked. - húzta apró mosolyra száját
-          A világon a legfontosabb. - bólintottam, és gyengéden megcsókoltam
Kamilla szemszög:
Sajgó fenékkel ébredtem fel. Álmatagon léptem ki az ágyból, és nagyot nyújtóztam, hogy ernyedt végtagjaimba egy kis életet leheltessek. Robert mély álomba burkolózva aludt, magára tekerve a takarót. Nem szólt az ébresztő, talán kinyomhatta. A fürdőbe mentem,és megmostam a fogam. A tükörbe nézve egy meggyötört nő nézett vissza rám. De, ez csak az éjszakázás miatt volt. Minden idegszálam összerándult, ahogy az éjszaka képei felvillantak. Akaratlanul is megnyaltam alsó ajkam. Talán még soha nem éltem át ilyet azelőtt. Ilyen fantasztikusan gyötrő élvezetet.
A konyhába sétáltam. A hatalmas ablakok láttatni engedték, mekkora hó esett le az éjjel. Méterekben mérhető volt a magassága. Szinte minden kint parkoló autót ellepett a hó,ami még jelenleg is szállingózott.
Felemeltem a telefont, hogy ebédet rendelhessek Robert kedvenc étterméből,de az teljesen süket volt. Kinyitottam a hűtőt, és kutakodni kezdtem benne. Tojást vettem ki belőle,és angol szalonnát. A gyomrom úgy korgott, mintha legalább egy hete nem ettem volna semmit. Olajt tettem egy serpenyőbe, és melegíteni kezdtem.
-          Persze. Írjon egy közleményt a munkatársaknak a mai napról. De, holnap kifogás nélkül várok mindenkit a helyén. - mormolta Robert, majd letette a telefonját
Félmeztelen volt. Egy farmert viselt csupán. Szívdöglesztően szexi volt. Órákig képes volnék így nézni őt.
-          Milyen korai vagy ma. - mosolygott rám
-          Éhes voltam. - sóhajtottam fel, és tovább vertem a tojást a tálba
-          Én is éhes vagyok. - morogta mély hangon
-          Igen? Mindjárt kész a tojás. - fordultam a pult felé, ahogy megéreztem a könyörtelen bizsergését ölemnek
-          Igen. De  én mást ennék ma reggel. - mormolta fülembe, ahogy hátam mögé lépett
-          Mit...mit ennél? - lihegtem a kérdést, amint megéreztem Robert ujjait csikómon
-          A puncid. - lehelte a választ, és ujjaival belém hatolt
Csörömpölve esett ki kezeim közül a tál a pultra. Robert izgató ujjai, csak úgy jártak bennem. Magához rántott. Éreztem kemény férfiasságát,és ez csak még inkább elvette az eszem. Mellkasának dőltem, és tarkójára emeltem egyik kezem. Robert másik kezét nyakamra tette,így tartott.
-          Itt akarlak megdugni, a pulton. - mormolta fülembe, és aztán kihúzta belőle ujjait
-          Ó, Istenem! - nyögtem fel
-          Nem Kamilla. Isten nincs most veled. - mosolygott ördögien, és megfogva két combom,a hideg pultra emelt
A földre söpört mindent, ami a pulton volt, és lefektetett. Aztán egy mozdulattal pattant fel ő is a pultra. Széttépte ingem, és mohón csókolta melleim.
 
-          Ó, bassza meg! - mordult fel hirtelen Robert 
-          Mi?- tértem magamhoz egy pillanatra
-          Az apám. Itt van. - pattant le a pultról, majd egy rántással leemelt engem. - Öltözz fel, siess!- paskolta meg fenekem, és felrántotta nadrágját
-          Oskar, nem kell körbe vezetnie, ismerem az utat. - hallottam meg egy kimért férfihangot a bejárat felől
-          Apa.
Sietve mentem a szobába, ahol aztán kihúztam azt a fiókot, amit Robert ruhákkal töltött meg. Fekete farmerba bújtam, és egy kék ingbe. Aztán megálltam egy pillanatra, hogy kifújhassam magam, és erőt gyűjtsek az apjával való találkozásra.
Robert apja magas volt, és vékony testalkatú. Látszott rajta a kor, mégis nagyon jól tartotta magát. Sármos volt, még annak ellenére is, hogy nem volt már fiatal.
-          Látom, nem vagy egyedül. - mormolta Robert apja
-          Jól látod. - bólintott Robert,én pedig majd elsüllyedtem melltartóm láttán,amit előző este a nappaliban hagytam
-          Szép melltartó. - bólintott Robert apja, ahogy közelebb értem
-          Köszönöm. - pironkodtam
-          Apa,ő itt a barátnőm Kamilla Pintér.
-          Kamilla, ő az apám Thomas Pattinson.
-          Örülök, hogy megismerhetem, Mr. Pattinson. - nyújtottam kezet
-          Én is, de félek, nem sokáig élvezhetjük ezt az  ismeretséget. - rázott velem kezet. -  A fiam, nem sokáig hajlandó megmaradni egy nő mellett sem.
-          Apa. - mordult rá Robert
-          Így van ez fiam. Úgy váltogatja a nőket az ágyában, mint mások a zoknit.
-          Kamilla más.
-          Igen, azt látom. - mormolta gúnyosan
-          Mit akar evvel mondani?- néztem rá értetlenül
-          Emiatt jöttél ide, vagy van valami más is? - lépett elém Robert, mintha csak védeni akarna
-          Azért jöttem, mert az anyád már napok óta próbál elérni téged, te pedig cseszel vissza hívni őt!
-          Elfoglalt voltam.
-          Olyannyira, hogy a saját anyádat sem voltál képes visszahívni? - vonta kérdőre Thomas Robertet
-          Rendben, este felhívom.  - bólintott Robert
-          Nem, este haza jössz, és velünk vacsorázol!
-          Nem tudok. Tárgyalásom lesz. - rántotta meg vállait Robert
-          Rendben, akkor holnap.
-          Holnap sem jó. - ellenkezett Robert
-          Este hétkor kezdjük a vacsorát. Ne késs!- mormolta, majd fejébe húzta kalapját, és elment
-          Úristen!- sóhajtottam fel, ahogy kitette lábát a lakásból.
-          Most már látod, miért nem olyan egyszerű a helyzetem. - mormolta Robert, miközben az ablakon bámult ki 

3 megjegyzés:

  1. Szia! Nem rég találtam a történetedre, és csak mostanra sikerült végig olvasnom. Nagyon tetszik. Remélem hamar tudod majd hozni a következő részt is! :) Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen egy vacsora Pattinsonéknál. :D
    Puszi
    Elisabeth

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Elisabeth :)
      Örülök neked,és annak is,hogy olvasod a sztorimat. Sajnos, csak holnap fogok tudni neki állni a kövi résznek, de igyekszem. Irtam is chaten,hogy valószinűleg szerdára érkezik a friss fejezet.
      ui,:bocs, a hosszú i-k miatt, tablet billentyűn sajnos nincs. :)

      Törlés
  2. Mint mindig, ez is kivalo lett! Remelem hozod hamar a koviiit! <3

    VálaszTörlés